Egy kisgyermekeknek szóló könyvet kézbe véve könnyű összekeverni a képeskönyvet a mesekönyvvel. Hiszen mindkettő színes, illusztrált és gyerekeknek készül. De az illusztrátor, a szerző – sőt még a kiadó – szempontjából sem mindegy, melyikről van szó. A mesekönyv illusztrálás más logikát, más eszközöket kíván, mint egy képeskönyv megalkotása. Lássuk világosan, mi a különbség.

1. A képeskönyv: amikor a kép viszi a történetet

A képeskönyv (angolul: picture book) műfaji alapvetése, hogy a képek nemcsak illusztrálják a szöveget – hanem elmondják a történetet. Gyakran minimális szöveg vagy párbeszédrészlet mellett teljesen a vizuális narratívára épül. Minden oldalpár egy jól komponált jelenet, amelyből a gyermek – szülői segítséggel vagy anélkül – megérti, mi történik.

Jellemzői:

• A szöveg és a kép egyenrangú, sőt gyakran a kép dominál.
• A történet vizuális olvasásra épül: mimika, mozdulat, színek, tárgyi környezet vezet végig az eseményeken.
• A célcsoport jellemzően 2–5 éves korú gyermekek.

Mit jelent ez illusztrátorként?
A képeskönyvben az illusztráció nem dekoráció, hanem elsődleges kifejezőeszköz. A képek sorrendje, nézőpontja, ritmusa meghatározza az olvasás élményét. Az egyes karakterek testbeszéde, érzelemkifejezése vizuálisan meséli el, amit a szöveg csak aláfest.

2. A mesekönyv: amikor a szöveg az alap, a kép pedig segít

A mesekönyv (story book) ezzel szemben főként írott szövegen keresztül mesél. Az illusztráció szerepe itt támogató: segít hangulatot teremteni, képet ad a szereplőkről, vagy kiemel egy kulcspillanatot, de nem viszi önállóan a történetet.

Jellemzői:

• A történet elsődleges hordozója az írott szöveg.
• Az illusztráció célja az élmény mélyítése, a vizualizáció segítése.
• A célcsoport általában 5–9 éves kor között van.

Mit jelent ez illusztrátorként?
A képek készítésekor az a feladat, hogy értelmezd a szöveget, de ne vezesd túl a néző figyelmét – ne adj többet, mint ami a jelenet hangulatához vagy a karakter jellemzéséhez szükséges. Egy jól megválasztott nézőpont vagy színvilág sokszor többet mond, mint egy túlkomponált jelenet.

3. Mi a lényegi különbség?

A különbség abban rejlik, ki mesél: a kép vagy a szöveg?

4. Miért fontos ez a különbségtétel?

Mert a műfaji sajátosság meghatározza:

• a képi stílust (karakterközpontú vagy hangulatcentrikus),
• a képek ritmusát (minden oldalon új kép vagy csak kulcspillanatok),
• a szöveg–kép kapcsolatát (ismétlés vagy kiegészítés).

Ha egy képeskönyv úgy készül el, mintha mesekönyv lenne – elveszíti dinamizmusát. Ha egy mesekönyv képei túlvezérlik a szöveget – a gyerek nem tanul meg „olvasni”. Mindkettő másfajta vizuális gondolkodást igényel.

5. Illusztrátorként mire figyelj?

• Képeskönyvnél: vezess vizuálisan. Figyeld, hol kell váltani nézőpontot, milyen érzelmeket közvetítsenek a szereplők, és hogyan bontakozik ki a történet képekben, nem szavakban.
• Mesekönyvnél: teremts vizuális világot a szöveg köré. Nem kell elmondani a történetet újra – inkább hangolni, mélyíteni, karaktert adni neki.

A mesekönyv illusztrálás és a képeskönyv készítése nem technikai különbség, hanem szemléletbeli. Az egyiknél a kép mesél, a másiknál a szöveg – de mindkettőnél kulcsszerepe van az illusztrációnak. A jó illusztrátor érti, mikor kell háttérben maradnia, és mikor kell vizuálisan vezetnie az olvasót.

Ha bizonytalan vagy, melyik műfajba illik a könyved, vagy hogyan vágj bele az illusztrálásba, nézd meg a Galantusz Grafika portfólióját, és kérj ajánlatot – segítünk megtalálni a legjobb formát a történetedhez.