Miért döntő a karakterek testbeszéde a gyerekkönyv-illusztrációban?

A gyerekkönyv-illusztrációk egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült eleme a karakterek testbeszéde. A mozdulatok, testtartások és arckifejezések olyan vizuális nyelvet alkotnak, amely különösen a kisgyermekek számára válik érthetővé – még akkor is, ha a szöveg számukra még nem olvasható. A gyermekpszichológia is rámutat arra, hogy a nonverbális jelek kulcsszerepet játszanak a gyerekek világértelmezésében.

Egy igazán emlékezetes gyerekkönyv több, mint jól megírt szöveg: az illusztrációk csendes, de erőteljes társmesélőként támogatják a történetet. Sok szülő tapasztalta már, hogy a gyermek hamarabb „olvassa” a képeket, mint magát a szöveget – és gyakran pontosabban is értelmezi azokat.

Egy mesekönyv-illusztráció láttán sokszor megállunk egy apró részletnél: a kabátgomb csillogásánál, a macska bajszánál vagy egy fa lombkoronájában megbújó kis madárnál. Máskor viszont az egész kép hangulata ragad magával, és a részletek szinte észrevétlenül simulnak az összképbe.

Egy vers, amit lehetetlen „lefordítani” képre?

Vannak versek, amelyek első olvasásra szinte kínálják a képi megfogalmazást – konkrét szereplők, világos jelenetek, vizuálisan is értelmezhető motívumok. És vannak azok a költemények, amelyek makacsul ellenállnak minden illusztrátori „megfejtési kísérletnek”. Egy-egy ilyen projekt során újra meg újra felmerül a kérdés:

Van az a pillanat, amikor először veszel a kezedbe egy friss, ropogósan nyomtatott könyvet, benne a saját illusztrációddal. Mindig izgul az ember – vajon olyan lett, mint a képernyőn? Néhány éve még én is a ceruzám és vízfestékem biztonságában ringattam magam, aztán egyszer csak felfedeztem a digitális technikák világát. (Nem mintha a ceruzaillat ne lenne továbbra is nosztalgikus, de azért valljuk be, a Ctrl+Z-nek van egyfajta sajátos varázsa.)

Forma és kompozíció szerepe a mesekönyv-illusztrációban

Gyakran hallani: „Nagyon szép lett a rajz!” És valóban – egy illusztráció akkor működik jól, ha esztétikus, szerethető és hangulatos.

Néha nem mi kezdjük a munkát. De ha kell, befejezzük – méghozzá úgy, hogy abból valóban kiadható, működő és szép kiadvány szülessen.

Sokan keresnek meg minket olyan könyvvel, amibe már valaki belefogott – de valamiért mégsem lett belőle kész anyag. A projekt elakadt. A szerző tanácstalan, mert sok munka van mögötte, de a végeredmény mégsem az, amit elképzelt. És a legnehezebb kérdés ilyenkor: lehet-e innen folytatni? Egyáltalán érdemes?

Amikor egy könyvet vagy kiadványt olvasunk, ritkán gondolunk arra, hogy a szöveg elrendezése mögött komoly szakmai munka áll. A betűk mérete, a sortávolság, a képek elhelyezése, a margók – mind-mind tudatos döntések eredményei. De mit is csinál valójában a tördelő, és miért ennyire fontos a munkája?