Van egy pont a kiadványtervezésben, ahol minden addigi beszélgetés, referencia és hangulati leírás hirtelen kevésnek bizonyul. Amikor már nem azt kérdezed, hogy „szép lesz-e”, hanem azt, hogy ez tényleg az, amit elképzeltünk. Itt lép be a próbarajz szerepe.

A próbarajz nem extra kérés, nem bizalmatlanság, és nem vizsga. Sokkal inkább egy közös nyelv kialakítása, még azelőtt, hogy a teljes anyag elkészülne.

Miért fontos, hogy előre lásd a stílust?

Egy illusztráció nem önmagában létezik. Szöveghez, történethez, célcsoporthoz, hangulathoz kapcsolódik. Két technikailag hibátlan rajz között óriási különbség lehet abból a szempontból, hogy mit indít el az olvasóban.

A próbarajz segít abban, hogy ez még időben kiderüljön. Nem a „rajztudást” méri, hanem azt, hogy az illusztrátor hogyan értelmez:

  • egy karaktert,
  • egy helyzetet,
  • egy érzelmi hangsúlyt,
  • vagy éppen egy narratív pillanatot.

Sok félrecsúszott projekt abból fakad, hogy ezek a döntések csak a végén derülnek ki. A próbarajz ezt a kockázatot csökkenti.

Hogyan működik a próbarajz nálunk?

A próbarajz nem egy kiragadott dekoráció, hanem mindig egy konkrét döntési pontra épül. Olyan jelenetet választunk, ahol jól látszik:

  • a karakterkezelés,
  • az arányérzék,
  • a hangulat,
  • és az a vizuális nyelv, amiben a teljes kiadvány megszólalna.

Ez lehet egy részlet, egy vázlatosabb kidolgozás vagy egy tudatosan egyszerűbb kompozíció. A cél nem a „kész kép”, hanem az irány.

A folyamat általában így néz ki:

  1. közös egyeztetés a szöveg, cél és közönség mentén,
  2. egy próbarajz elkészítése egy előre meghatározott jelenetre,
  3. közös visszajelzés: mi működik, mi nem, min kell változtatni,
  4. döntés arról, hogy ebben az irányban folytatjuk-e a teljes munkát.

Ez a lépés mindkét félnek kapaszkodót ad.

Mikor érdemes próbarajzot kérni?

Próbarajzot akkor érdemes kérni, amikor:

  • hosszabb távú együttműködésről van szó,
  • több illusztráció készül egy egységes világban,
  • fontos az érzelmi hangolás (pl. gyerekkönyv, érzékeny téma),
  • vagy a megrendelőnek még nincs kialakult vizuális elképzelése.

Ilyenkor a próbarajz nem lassítja a folyamatot, hanem meggyorsítja a jó döntést.

Ki nyer vele valójában?

Sokan azt gondolják, hogy a próbarajz kizárólag a megrendelő érdeke. A valóságban az illusztrátor legalább ugyanannyit nyer vele.

Egy jól megválasztott próbarajz:

  • tisztázza az elvárásokat,
  • csökkenti az utólagos korrekciók számát,
  • és lehetőséget ad arra, hogy az alkotó a saját erősségeire építve dolgozzon.

Nem kell „találgatni”, nem kell menet közben irányt váltani. Ez mindkét oldalon biztonságot ad.


Van egy fontos pont, ahol a próbarajz és az alkotói nyomás kérdése összeér. Amikor nincs előzetes irány, a bizonytalanság gyakran időnyomássá alakul. A határidő szorít, a döntések pedig menet közben kényszerülnek megszületni. Ez nemcsak a minőséget terheli, hanem az alkotót is. Erről részletesebben is írtunk az Alkotás nyomás alatt – hogyan birkózzunk meg a határidők szorításával? című cikkben, ahol azt járjuk körbe, mi történik akkor, amikor a tisztázatlan elvárások folyamatos belső feszültséget generálnak. A próbarajz éppen ezt a nyomást képes időben oldani: nem gyorsít, hanem rendez.


A próbarajz mint bizalmi pont

A próbarajz valójában nem rajzról szól, hanem bizalomról. Arról, hogy még az elején meg lehet állni, ránézni, és kimondani: igen, ezt keressük – vagy épp azt, hogy nem, inkább mást.

Ez nem kudarc, hanem tudatos döntés, mert a próbarajz nem azt hivatott bizonyítani, hogy „jó-e az illusztrátor”, hanem azt, hogy egy irányba nézünk-e. Ha ez már az elején kiderül, az minden résztvevőt megkímél felesleges köröktől, félreértésektől és el nem mondott csalódásoktól. Egy ilyen döntés nem zár le lehetőségeket, hanem tisztázza őket. Teret ad annak, hogy a megfelelő együttműködés valóban működni tudjon – akár most, akár később, akár mással.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy egy illusztrációs irány valóban illik-e a történetedhez, vagy szeretnél még a munka elején tisztábban látni a vizuális döntésekben, érdemes erről beszélni. Egy jól feltett kérdés sokszor többet segít, mint egy kész válasz.
Ha benned is megfogalmazódott, hogy jó lenne előbb látni, merre tart a vizuális világ, mielőtt minden eldől, érdemes erről beszélni. Egy ilyen beszélgetés sok félreértést megelőzhet.
Kapcsolatfelvételhez itt találsz minket.


Gyakran felmerülő kérdések a próbarajzról

  • Mikor kell fizetni a próbarajzért?
    A próbarajz akkor válik fizetőssé, ha üzleti célra felhasználásra kerül. Amennyiben a rajz a projekt részévé válik – például könyvbe, kiadványba, online felületre vagy bármilyen promóciós anyagba –, úgy a többi illusztrációhoz hasonlóan díjazott munka.
    Ha a próbarajz végül nem kerül be semmilyen üzleti projektbe, nem jelenik meg promócióban, és kizárólag személyes, otthoni használatra készül (például faliképként), akkor nem számítunk fel érte díjat.
  • Mennyi idő alatt készül el egy próbarajz?
    A próbarajz elkészítése nem sürgősségi munka. Általában 1–2 héten belül el tudjuk kezdeni, de mindig úgy ütemezzük, hogy a már futó projektek minőségét és határidejét ne befolyásolja. A próbarajz célja az iránykeresés, ezért időt és figyelmet igényel, nem kapkodást.
  • Mennyi a várakozási idő egy nagyobb projekt esetén?
    Nálunk a nagyobb illusztrációs projektek esetében jellemzően 3–4 hónapos várakozási idővel érdemes számolni. Ennél korábban ritkán kezdünk bele összetettebb munkába, mert fontos számunkra, hogy minden projekt megkapja a szükséges fókuszt és alkotói teret. A próbarajz ebben a várakozási időszakban segít előkészíteni a közös munkát.
  • Mit ad hozzá a próbarajz a folyamathoz?
    A próbarajz nem gyorsít, hanem tisztáz. Segít abban, hogy még a teljes projekt előtt kiderüljön, hogyan találkozik az elképzelés, a stílus és az alkotói megközelítés. Ez hosszú távon időt, energiát és felesleges újrarajzolást spórol meg mindkét félnek.
  • Lehet több próbarajzot kérni?
    Ritkán indokolt. Egy jól megválasztott jelenet általában elegendő ahhoz, hogy láthatóvá váljon az irány. Több próbarajz inkább bizonytalanságot jelez, nem több információt – ilyenkor inkább érdemes visszalépni és pontosítani a koncepciót.

Szerzó: Ujréti Ágnes - 2026